A Balaton egyik legeredményesebb túravitorlázója Tuss Miklós. Két Kékszalag és egy tókerülő Fehérszalag (1993., 1995. és 1996.) győztese foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a Balaton széljárásáról és az ezzel összefüggő versenytaktikáról.

Szeretne értesülni a vitorlázás, a vitorla készítés legfrissebb híreiről? Iratkozzon fel hírlevelünkre most!

A balatoni szelekről

Dátum: 2014-10-13 Szerző: Tuss Miklós

A Balaton egyik legeredményesebb túravitorlázója Tuss Miklós. Két Kékszalag és egy tókerülő Fehérszalag (1993., 1995. és 1996.) győztese foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a Balaton széljárásáról és az ezzel összefüggő versenytaktikáról. Az alábbi írás nem csak a versenyzők részére lehet érdekes, hanem a túrázóknak is számos tanulsággal szolgál.


Az eredményes versenyzés összes csínját-bínját egy ilyen rövid cikkben nem lehet leírni, ezért most csak a balatoni széljárások adta lehetőségekről tárgyalnánk.

Egy túraversenyen sokkal nagyobb szerepe van a széljárásnak, mint egy pályaversenyen, hiszen ha eláll a szél, a pályaversenyt lelövik, míg a túraversenyen ez nem fordul elő, tovább kell menni.

Sokan ismerik a Balaton egy-egy helyének jellegzetes széljárását, de nagyon sok tapasztalat elraktározása szükséges, hogy az egész Balatont megismerjük. Sajnos minden esetet nem lehet leírni, viszont a nagy általánosítások nem sok újat mondanak a tapasztalt vitorlázónak. Ebből adódóan nehéz feladatra vállalkoztam, de azért megpróbálom a tapasztalataimat megosztani az érdeklődő sportbarátokkal. Természetesen nem szabad szentírásnak venni ezeket, de remélem, bizonytalan helyzetben segít dönteni egy versenyen.

Szél szempontjából három részre osztható a Balaton: Tihanytól keletre, Tihanytól nyugatra és a Keszthelyi-öböl. Általában ezek között szélválasztók vannak, más erősségű és gyakran más irányú szelek fújnak. Ha kialakult szél fúj – várhatóan az egész Balatonon átfúj, de a tóparti hegyek-völgyek véglegesen eltérítik azt, így a völgyekből erősebb, sugár alakban szétterülő szél fúj például Koloska-völgyben vagy a Paloznaki -, Fűzfői-, Szigligeti-öbölben. Az itt fújó szelek általában egy Beauforttal erősebbek, mint az átlagszél. Ezzel ellentétben igen erős takarás alakul ki észak-északnyugati szélben a tihanyi hegy mögött, Alsóörs és Almádi között partközelben, Badacsonynál, valamint a györöki csúcstól Keszthelyig. Ezek a helyek gyakran szélválasztól is, pl. a Keszthelyi-öbölben, Györök után jóval gyengébb és nyugatiasabb a szél. A legegyenletesebb és kialakultabb a délnyugati szél, ami délelőtt jön meg, néha felerősödik 5-6 Beaufortra és 12-14 óra körül a legerősebb. Csak késő délután gyengül, és mivel hosszában tart végig a tavon, a parti hegyek zavaró hatása nem érvényesül.

A délnyugati kitartó fújása várható, ha a levegő hőfoka igen magas (meleg szél).

Déli szél aránylag ritkábban fúj, de akkor a boglári és a fonyódi hegyek takarása jelentős.

A déli szél a parttól távol is érvényesül, de napnyugta előtt általában leáll. A nyugat-délnyugati széliránynál, ha a tihanyi csőből Füred felé hajózunk, a tihanyi móló vonalát elérve a hegy takarása hirtelen megszűnik, és a helyet megkerülő szél jelentősen szembevág és erősödik.

A kenesei magaspart takarása nem csak keleti irányú szélnél érezhető, hanem északi, sőt északnyugati szélnél a parttól 1-1,5 km-re is érezteti hatását. Siófoknál viszont minden széliránynál zavartalan szél fúj.

Ha frontmentes az időjárás, akkor megnő a jelentősége a helyi szeleknek és a termikus hatásoknak.

A víz hőtelítetlensége nagyobb, mint a szárazföldé, ezért nappal a part melegszik jobban, az ott felszálló meleg levegő a partközelben érezhetően szívja a vízközépről a hidegebb levegőt, ez a vízi szél kialakulása. Függ az uralkodó széltől, néha azt erősíti, illetve gyengíti. Függ a víz hőfokától és a napsütés intenzitásától is.

Éjszaka a helyzet fordítottan működik. Erősség a part jellegétől függ. A déli lapospart hamarabb melegszik fel és lassabban hűl, mint a dúsabb növényzetű, dombos északi part. Ha látható egy zivatar kialakulás vagy egy nagyobb cumulus, arrafelé tartsunk, ott mindig erősebb lesz a szél, vagy előbb kapjuk meg, nem is beszélve a nagyobb zivatarok előtti szélcsendről, ami arra kevesebb várakozást okoz, mert a zivatar szívása is ott erősebb. Ha a jellemző szezonális szeleket nézzük, tavasszal – márciustól május végéig – erős és közepes szelek, főleg északnyugati irányból fújnak, június-július a gyengébb szelek ideje, néha frontbetörésekkel tarkítva, amelyek az utóbbi évek tapasztalatai szerint 1-2 napot rövidültek, már meg-megjelennek szélcsendes napok is. Augusztus az igazi nyár, sok szélcsenddel, gyenge szelekkel, de intenzív viharok lehetőségével. A nyári rekkenő hőségeknek általában az augusztus 20-a körüli vihar vet véget, ezután gyakran október végéig mérsékelt szelek fújnak, de gyakori az északkeleti szél, amely reggel 9 óra körül támad fel és 11 óra tájt a legerősebb, majd egy órára leáll. Néha délutánra bejön a délnyugati-nyugati szél.

Visszatérve a nyári időszakhoz, ha nincs fronthatás estére mindig leáll a szél és ekkor csak a part mentén alakulhat ki egész hajnalig fújó parti szél, de ezzel a másik partra nem lehet már átjutni. Napközben, ha látjuk, hogy folyamatosan gyengül a reggeli szél, várható, hogy déltől szélcsend áll be a tó közepén. Ekkor ugyancsak a part menti „vízi” széllel haladunk, melynek kialakulását fent ismertettük.

Nagy nyári felmelegedéseknél, ha lemegy a nap, és a Bakony hamarabb lehűl, mint a tó, hideg levegő lecsúszik a szélcsendes tóra. Ez jellegzetes morajlással jár és rövid ideig tart, az utolsó lehetőség, hogy a part mellé vitorlázzunk. Ha kialakulatlan az időjárás, a szél változó irányú és erősségű, azaz az alsó réteg keveredik örvénylik és várható, hogy a magasban fújó szél előbb-utóbb a talajt is eléri.

Irányáról és erejéről a felettünk mozgó felhőkről tájékozódhatunk. Ilyen időjárásnál gyakori, hogy az árboccsúcs már felér az „új” szélbe, míg mi lent más szelet érzünk. Ez a jelenség kifújt szélnél is előfordul partközelben vagy hegyek takarásánál. Hogy ilyenkor hogy állítsuk a vitorlánkat, mint tegyünk, az egy másik cikk témája lehet.

A viharok közül az úgynevezett „görgő” vihar a legveszélyesebb. Alacsony felhőkkel, 500 méter- 6 kilométer szélességben jelenik meg a fekete, vízszintes „gerenda” megpillantása után pár perccel már 100-120 kilométeres szél fúj. A felhőzet magassága 500-800 méter és a Bakony takarása mögül meglepetésszerűen jön elő. Az ilyen jellegű zivatarok első 10-15 perce a legerősebb, de fél óra múlva már újra gyenge szél fújhat.

Annak eldöntésére, hogy front jött-e, vagy helyi zivatar van, a legbiztosabb jel a levegő hőfoka. Hirtelen lehűlésnél front jött, de ha csak zivatar, akkor néhány fokos lehűlését érezzük. A zivatar hamar leáll és várhatóan visszatér az előtte fújó szél.

A Balatonon is tapasztalható az az általános fizikai jelenség, ha a parttal párhuzamosan, vagy néhány fokban a partra fújó szél van, a part fékező hatása erősebb, mint a vízfelszíné. Ezért a partközelben a szélirány „ráhajlik” a partra, tehát ott élesebben cirkálhatunk, és hosszabb ideig mehetünk ezen a csapáson, mint a másikon. Tehát kedvezőbb szél elleni térnyerést érhetünk el, mint a nyílt vízen cirkáló hajók. Ez a jelenség pl., északkeleti szélben Füredtől Káptalanfüredig, és Szemestől Szántódig is tapasztalható. Ezeknek az előre átgondolt kihasználásához - a versenytaktikán kívül – olyan szemléletmódot ajánlok, hogy felülről, mint egy „műholdról” nézzük a terepet és a mi helyzetünket benne.

Kifújt északiban, létezik az északi parttól egy optimális távolság, maikor a part már nem zavar, de a parttól távolodva a növekvő hullámok még nem fékeznek. Ez a távolság hajófüggő.

A Keszthelyi-öbölben a keszthelyi hegység takarása hosszan benyúló, le-leálló szelet eredményez, míg a nyugati szél, ami elég gyakori, az egész öblöt egyenletesen beteríti. Főleg a dél, de néha a délnyugati szél is - akár erős, akár gyenge – a nap járásával egy irányba fordul.

A versenyzés talán legfontosabb része a széltaktika. Az széltaktika kidolgozása, az időjárás és a meteorológia figyelésével már napokkal a verseny előtt elkezdődik. Mi várható a versenyre? Mi a legjobb menetirány - merre vezessük a hajónkat? A rajt előtt dönteni kell, hogy milyen vitorlázattal induljunk neki a távnak. Várható-e hirtelen szélirányváltozás? Ha igen, a spinnakert azonnali felhúzásra alkalmasan helyezzük el.

Tisztában kell lennünk a hajónk képességeivel, milyen szélbecslési szög (valós szélirány/hajótengely) mellett, melyik vitorlával, milyen sebesség érhető el. Ezt egy polárdiagram teszi szemléletessé. Ez minden hajóra, minden szélerősségre más és más. Ha példának egy nagyon gyakori esetet veszünk, amikor a Tihanyi-szorosból Keszthely felé lépünk ki, és éles menetben éppen hogy a tó hossztengelyében tudunk haladni, akkor azokkal a hajókkal, amelyek néhány fok magasságáldozattal, jelentős sebesség növekedést tudnak elérni (lásd: polárdiagram), érdemes ejteni és futtatni, még akkor is, ha ezzel valamelyest a part felé sodródunk. Amíg ilyen, lassú part felé közeledéssel haladunk, igen sok idő telik el, míg fordulási kényszerbe kerülünk.

Az ellenfelekhez képest, egy magasságvezetéssel menetirányban előnyt szerzett hajó, már taktikai előnyben van, ha a szél bármilyen irányban elfordul.

Amikor a szél úgy fordul, hogy élesebben tudunk menni, akkor az ellenfelünk magassági előnye értelmét veszti, mert ha a szél szembefordul, és fordulni kell (cirkálni), akkor azok az ellenfelek, akik eddig felettünk, mögöttünk voltak, le kell hogy ejtsenek, így, mivel nekik is szembe fog fújni a szél, mögénk, szinte vonalunkba kerülnek.

Ha hajónkról tudjuk, hogy nem sokat gyorsul, amikor 4-5 fokot ejtve futtatjuk, akkor esélyünk csak a magasság tartására van. De vegyük a másik hasonló esetet, amikor nem éles a menet, hanem félszeles, 90 fokról kapjuk a szelet. Akkor is a vitorlázatunk – hajónk sebességi képessége a polárdiagramon – dönti el, hogy egyenesen fél szélben menjünk, vagy kezdeményezzünk 10-12 fokos ejtés mellett spinnaker húzást, ezzel magasságot áldozva a jelentős sebesség növekedésért. Ennek eldöntéséhez elképzelésünknek kell lenni, hogy milyen szél lesz, mire leérnünk a parthoz. Ezért, ha elegen vagyunk a hajón, ajánlatos egy jó távcsővel, és egy tapasztalt emberrel a szélre utaló jeleket állandóan figyeltetni.

Ezek a jelek: alacsonyan úszó felhők iránya és sebessége, jegenyék hajladozása, füstcsíkok a parton, víz fodrozódása, part menti vitorlások és szörfök, zászlók a parton.

Figyelni kifújt északi frontos időben is kell, mert gyakran gyengülések is várhatóak, és ez esetben, aki előbb növeli a vitorla felületét (génuát húz), nagy előnyre tehet szert. Általában aki előre gondolkodik, mérlegel – netán tudja, hogy mi várható – előnyben van azzal szemben, aki csak akkor veszi észre a változást, amikor az már a hajóján jelentkezik. Így lépéshátrányba kerül, sebességet és időt veszít. Gyakran jön egy erősebb szél – főleg tiszta égboltnál, erős felmelegedésnél – amely túl sok vitorlával haladva meglephet minket. Körül kell nézni, mennyire lesz ez tartós. A vízen jól látható nyomai vannak? Szélesen elterül? Akkor haladéktalanul csökkenteni kell a vitorlákat. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor meg kell ejteni a hajót. Futtatással védekezhetünk akár 5-10 percig, harminc fokos irányváltoztatással is, esetleg a shottok kézben tartásával, ha a szél pöffös.

Túraversenyen a legnagyobb veszély a „lavór” vagyis hogy egy szélcsendes részbe csöppenünk. Ez elkerülhetetlen, ha a bója ilyen helyen van, de hosszú távú versenyen nagy a szabadságunk. Általában amíg a tó közepén jó szél fúj, ott bátran haladhatunk, de amint gyengülni kezd, akkor várható, hogy a szél leáll, ezért feltétlenül a part közelébe kell jutnunk, hogy a termikus gyenge szeleket kihasználhassuk. Itt örökös gond a választás. Észak vagy dél? A Kárpát-medencében uralkodó szélirány az északi, ezért sokan erre esküsznek. Viszont rutinos barátunk Pempő (Szabó Imre) megmondta: „2000-ig a déli part”. Tapasztalatom szerint – ugyan a 2000. év régen volt – az essetek 60-65%-ban a déli part a kedvezőbb. Talán mert laposabb a part, nem fogják el a hegyek a szelet, nagyobb a felmelegedés, mint a hegyes-dombos északi parton, így a termikus szél erősebb és hosszabb ideig fúj. Éjszaka hamarabb lehűl és a parti szél is intenzívebb. Sokszor ezen az oldalválasztáson áll vagy bukik egy verseny.

Éjszaka azonban kellően óvatosnak kell lennünk, mert nem látjuk a szél megjelenését. Segítség azonban, hogy a hangját már jó előre halljuk, ilyenkor gyorsan készüljünk fel, mert pár perc múlva, akár 4-es 5-ös szél is jöhet. Erejét és irányát a hangjából megítélni nagy tapasztalatot kíván.

Visszatérve a polárdiagramos gondolkodáshoz, hajónk minden képességét alaposan ki kell ismernünk. Ha a polárdiagram 180 fokos tartományát nézzük, látjuk, hogy tiszta hátszélben a hajó lassúbb, mint raumban –az az érdemes 4-5 fokot – gyengébb szélben néha 10-15 fokot is – eltérni a hátszéltől! De a polárdiagram nem helyettesítheti a gondolkodást. Az előző példánál maradva, a hátszéltengelytől való eltérés rögtön választási lehetőséget is nyújt – jobba vagy balra használjam ki azt az 5(10-15) fokot, hol legyek egy óra múlva? Várhatóan merre fog fordulni a szél? Akkor hol lesz előnyösebb a helyzetem? Milyen beesési szöggel tudok majd ott tovább menni?

Azonban nem csak a szél beesési szöge határozza meg a sebességet, amire a polárdiagram kétségtelenül választ ad; hanem például a hullámjárás mértéke és iránya is, amire viszont semmi más jelent támpontot, mint a hajónk alapos ismerete, aminek alapja pedig a tapasztalat. Ehhez viszont sokat és tudatosan kell vitorlázni!

Ennek megfelelően sok eredményes vitorlázó pontos feljegyzéseket készít, leírja a szélirányon kívül a hullámzást, vitorlák beállítását, és - ha úgy ítéli- egy sor egyéb megfigyelést is, amelyek még a rutinos versenyzőknek is segítséget jelentenek.

A fentiek gyakorlati alkalmazásához jó, ha nem egyedül vitorlázunk, hanem akkor is összemérünk, közel azonos sebességű partnereket választva.

A versenyekhez pedig jó szelet kívánok!
Vissza a hírek listájához

                              

A hajó dőlésekor a laterál felület súlypontja, vagy a vitorlák súlypontja változtatja a helyét? ...és miként?

Nagyon jó kérdés. Kevesen gondolkodnak ezen, talán azért mert ennek vizsgálatakor nem a megszokott nézőpontból kell vizsgálni az erőket. Egészen pontosan felülről kell a hajóra és az erőrendszerre nézni. (un. Felülnézet). Erősen megdőlő hajónál azt tapasztaljuk, hogy a hajó hirtelen nagyon int...Részletek                               

Balcsapás

A menetben levő hajó szélhez viszonyított helyzete. Azt jelenti, hogy a szél a hajó bal oldala felől fúj. Az ellenkező (jobb) csapáson haladóval szemben nincs elsőbbsége.Részletek                               

Legfrissebb híreink

Nyitólap - Cikkek - Online tanácsadás - Vitorlázók hírlevele - Szakszótár - Partnereink - Szolgáltatások - Termékeink - Akciók - Cégünkről / elérhetőségek
Minden jog fenntartva. A Tuss sails 2008. Online marketing tanácsadó: STandard-Team Kft. Honlapkészítés, keresőmarketing, keresőoptimalizálás: Abfox kft.